Hírek a szakma világából

 

Melyik szülő ne kapna idegbajt a kamasz gyerekétől, amikor az naphosszat csak heverészik, zenét hallgat, és amikor megkéred valamire, akkor csak annyit dünnyög, hogy „jó mindjárt megcsinálom” és fekszik tovább..

Tovább a teljes cikkre:

 

Agykutatói szemszögből azt mondhatom, hogy a félelem ellenszere a bizalom. Ezért lenne nagyon fontos azokban a helyzetekben, amikor félelemmel szembesülünk, az elveszett bizalmat újraépíteni. Ehhez három összetevő szükséges: a saját képességeinkbe, a saját tudásunkba és a saját tapasztalatainkba vetett bizalom. Másrészt az abba vetett bizalom, hogy ami nem megy egyedül, az sikerülhet másokkal együtt, és végül annak bizonyossága, hogy amit teszünk, annak értelme van és az egy szélesebb kontextusba ágyazódik.
Interjú Prof. Dr. Gerald Hüther agykutatóval.

Tovább a teljes cikkre:

 

A mai világban egyre kevésbé van szükségünk arra, hogy hosszú oldalakat írjunk kézírással. Felnyitjuk a laptop tetejét, és pötyögni kezdünk.
Ennek ellenére az olvasható kézírásra mégis szükségünk van. Nem csupán az iskolai évek alatt, hanem a későbbiekben is.
A kézírásunkban a személyiségünk, a lelkünk van benne.

Kell-e folyóírás a 21. században?
Írta: Balázs Zsuzsanna
Világszerte nagy port kavart a folyóírást a nemzeti alaptantervből kiiktató finn oktatáspolitikai reform, noha a tengerentúlon akadnak kontinensnyi országok, ahol már évekkel ezelőtt hasonló döntéseket hoztak. A sokszor érvek helyett személyes élményekre építő csörtékben elsikkadni látszanak az utóbbi évek kutatási eredményei.
Nem csak árt, rombol a szülő, ha a TV előtt hagyja gyerekét
Szerző: Dercsényi Dávid
“A mozgás nemcsak egészséges, de fejleszti az idegrendszert és végső soron okosabbá is tesz – állítja Sápi Natália mozgásterapeuta. Tapasztalatai alapján azt vallja, aki mozog, abból érettebb és színesebb egyéniség válhat. A hvg.hu-nak beszélt a hintaszék öngyógyító hatásáról, a kikapcsolt tévét egy órán át még bámuló gyerekről, és arra is választ kapunk, mit tehet a szülő, aki fejleszteni szeretné gyereke idegrendszerét, és elkerülné, hogy szenvedés legyen az iskola.”
Gepárdbébik: Dr. Ranschburg a tehetségről
Írta: Vörös Éva
“Kevés ember van ma Magyarországon, aki annyi családdal és annyi gyerekkel találkozott volna szakmai értelemben, mint dr. Ranschburg Jenő. A Prima Primissima-díjas pszichológus félévszázados pályája alatt nagyot változott a világ, de ő mindig naprakész tanácsokat nyújt a szülőknek a könyveiben és az előadásaiban.”
A kamaszok agya még máshogy vezetékezett!

Szerző: Puskás Pálma

“A kamaszok időnként hajlamosak úgy viselkedni, mint akiknek nem egészen kiegyensúlyozott az agyműködésük. Ez nem véletlen, az emberi agy ugyanis teljes fejlettségét csak a tinédzserkor végére éri el. Vagyis ha kamasz gyerekünk reakciói érthetetlennek tűnnek, gondoljunk arra, hogy nem az ő személyiségével vagy a mi nevelési stílusunkkal van a baj, csupán arról van szó, hogy még nem fejlődött ki teljesen az agya.

A kamasz agyban természetesen már megvan az összes, felnőttkorban használt agyterület, csakhogy ezek még nem mind rendelkeznek a megfelelő összeköttetésekkel. Az egyes agyterületeink között kapcsolatok fokozatosan fejlődnek ki: fejlődésük először a hátsó agyi területeken indul el, az elülsőbb agyterületek közötti kapcsolatok fejlődnek ki utoljára. Kamaszkorban ez a fejlődés nagyjából 80 százaléknál tart, vagyis az agyi kapcsolatok 20 százaléka még nem létezik vagy fejletlen.”

Tovább a teljes cikkre: http://divany.hu/kolyok/2015/02/18/a_kamaszok_agya_meg_mashogy_vezetekezett/

 

“Szerdai rendőrségi kishír: heteken keresztül zsarolta a volt iskolatársát egy 17 éves fiú Mórahalmon, telefonon és személyesen fenyegette, rendszeresen pénzt követelt tőle, mígnem az áldozat apja a rendőrségen bejelentette az esetet.

Barátok voltak a sértettel, ,,de nem annyira”, ezért zsarolt – vallotta a rendőrségen.

A zaklatás, a megfélemlítés valamilyen szinten minden iskolában jelen van, akár bevallják, akár tagadják. A problémát lehet a szőnyeg alá söpörni, de ha a gyerekek azt látják, hogy nincsenek következmények, a „bullying” csak elfogadottabbá válik. A zaklatást tudatosan, profi eszközökkel kell megtörni, mert az iskolai agresszió az egyik legsúlyosabb problémája az oktatásnak.”

http://index.hu/belfold/2015/01/22/a_politika_csak_almegoldasokat_hoz_az_iskolai_eroszak_ellen/

 

A „fehérnemű szabály”- tanítsuk meg a gyerekeknek, hogyan védhetik meg magukat a szexuális visszaélésektől

Ötből egy gyerek válik szexuális abúzus vagy erőszak valamilyen formájának áldozatává. Bármelyik gyerekkel megtörténhet, függetlenül nemétől, korától, bőrszínétől, családi hátterétől, vallásától. Az elkövető sokszor a gyerek által is ismert, szeretett személy, és nem feltétlenül felnőtt. Az Európai Tanács azért dolgozta ki a szülők és gondviselők számára a „fehérnemű szabály” egyszerű módszerét, hogy elősegítse a beszélgetést a kisgyerekkel, és ezzel megelőzhető legyen a szexuális abúzus.

Tovább a teljes cikkre:

Minden, amit valaha tudni akart a pszichoterápiáról

Október végén indul a HBO-n a Terápia második évada. Az izraeli licenc alapján készült első évad után az elmúlt évek egyik legjobb magyar sorozatáról beszélhettünk, és a feszült kamaradrámák általában is felkeltették a közönség érdeklődését a pszichoterápia iránt. De mi is az a terápia? Milyen típusai vannak? Mennyire használ? Pszichológus vagy pszichiáter vezetheti? Csak beteg emberek járnak terápiába? Utánajártunk.

Tovább a teljes cikkre:

A szülők nem tehetik le a fegyvert

Vekerdy Tamás gyermekpszichológus jó tanácsai az új tanévre.

Tovább a teljes cikkre:

 

Hogyan neveljünk boldog gyermeket? – Vekerdy Tamás interjú

A gyerekekkel való jó időtöltést nem kell napokhoz kötni – fejti ki véleményét Vekerdy Tamás pszichológus, akit a gyermek–szülő kapcsolat különféle stratégiáiról kérdeztünk.

Tovább a teljes cikkre:

Szabadságot nekik!

A gyerekekkel való jó időtöltést nem kell napokhoz kötni – fejti ki véleményét Vekerdy Tamás pszichológus, akit a gyermek–szülő kapcsolat különféle stratégiáiról kérdeztünk.

Tovább a teljes cikkre:

Bagdy Emőke: Miért veszélyes, ha a gyerek mer nemet mondani?

“Már hatévesen elkezdhetnénk megtanulni kezelni a stresszhelyzeteket, de az iskolai relaxációs program félreértelmezése és egyházi körök riogatása miatt a heti 30 perces lazítás mégsem került be a Nemzeti alaptantervbe. Bagdy Emőke szerint informálni kell a közvéleményt, és eloszlatni a félelmeket: a relaxáció nem valami spirituális humbug, hanem tudományosan megalapozott önfejlesztő módszer, amivel mindenki csak jól járhat. De miért nem akarják ezt a felsőbb, döntéshozó körökben? Interjú. ”

Keveset bukfenceznek, agyilag túlpörögnek a mai gyerekek

A szakemberek szerint a mai gyerekek idegrendszerének sokkal több ingert kell feldolgoznia, és ehhez minél több mozgásra lenne szükség. Ehhez képest általában egy tanterembe zsúfolva, a szabad levegőn csak keveset tartózkodva töltik napjaikat az iskolában, ahol a 45 perces tanórák általában már ingerszegények számukra.

A mostani gyerekek mások, mint a régiek.

Tovább a teljes cikkre:

A teljesítménykényszer megöli a kreativitást

Interjú Gyarmathy Éva pszichológussal – 1. rész

Sokan a mai napig úgy vélik, hogy a tehetséget korán ki kell válogatni és utána gondozni, csak így válik a kiemelkedő képességű gyerekből nagyon okos felnőtt. Ezt a nézetet viszont érdemes újragondolni, korszerűsíteni. A téma szakértője – Gyarmathy Éva pszichológus – szerint a tehetséggondozásnak ugyanis mindenkire ki kellene terjednie.

                                      Tovább a teljes cikkre:

Mi zajlik a gyerekek agyában, ha tévéznek?

“Az Élet és Tudomány 2009. évi 13. számában olvasható volt egy figyelemreméltó és lebilincselő írás Gerald Hüther professzorral, aki az egyik legismertebb német agykutató és neuropszichológus. Közérthetően elmagyarázza, mi történik a gyerekek agyában, amikor tévéznek vagy számítógépeznek.”

 

“A többség határeset” – Dr. Donauer Nándor klinikai szakpszichológus, neuropszichológus

Egyre több gyereknél tapasztalnak a szülők, pedagógusok valamiféle akadályozottságot a tanulásban. Csak úgy röpködnek a megnevezések: diszlexia, hiperaktivitás, figyelemzavar. A jelenségek és fogalmak zűrzavarában rak rendet a neuropszichológus. Mivel foglalkozik a neuropszichológia?

A tesztelés a tudás anyja, nem az ismétlés

“Ismétlés a tudás anyja – mindenki ismeri a mondást, és jó hírünk van azoknak, akik mindig is utálták ezt hallani: a kísérleti memóriakutatás friss eredményei szerint ugyanis az évezredes intelem hamis. Sajnos azt sem szeretjük, ami viszont tényleg segít megjegyezni, hogy mikor született Mátyás király.”

Tovább a teljes cikkre: