Hírek a szakma világából
Melyik szülő ne kapna idegbajt a kamasz gyerekétől, amikor az naphosszat csak heverészik, zenét hallgat, és amikor megkéred valamire, akkor csak annyit dünnyög, hogy „jó mindjárt megcsinálom” és fekszik tovább..
Agykutatói szemszögből azt mondhatom, hogy a félelem ellenszere a bizalom. Ezért lenne nagyon fontos azokban a helyzetekben, amikor félelemmel szembesülünk, az elveszett bizalmat újraépíteni. Ehhez három összetevő szükséges: a saját képességeinkbe, a saját tudásunkba és a saját tapasztalatainkba vetett bizalom. Másrészt az abba vetett bizalom, hogy ami nem megy egyedül, az sikerülhet másokkal együtt, és végül annak bizonyossága, hogy amit teszünk, annak értelme van és az egy szélesebb kontextusba ágyazódik.
Interjú Prof. Dr. Gerald Hüther agykutatóval.
A mai világban egyre kevésbé van szükségünk arra, hogy hosszú oldalakat írjunk kézírással. Felnyitjuk a laptop tetejét, és pötyögni kezdünk.
Ennek ellenére az olvasható kézírásra mégis szükségünk van. Nem csupán az iskolai évek alatt, hanem a későbbiekben is.
A kézírásunkban a személyiségünk, a lelkünk van benne.
Szerző: Dercsényi Dávid
Írta: Vörös Éva
“Kevés ember van ma Magyarországon, aki annyi családdal és annyi gyerekkel találkozott volna szakmai értelemben, mint dr. Ranschburg Jenő. A Prima Primissima-díjas pszichológus félévszázados pályája alatt nagyot változott a világ, de ő mindig naprakész tanácsokat nyújt a szülőknek a könyveiben és az előadásaiban.”
Szerző: Puskás Pálma
“A kamaszok időnként hajlamosak úgy viselkedni, mint akiknek nem egészen kiegyensúlyozott az agyműködésük. Ez nem véletlen, az emberi agy ugyanis teljes fejlettségét csak a tinédzserkor végére éri el. Vagyis ha kamasz gyerekünk reakciói érthetetlennek tűnnek, gondoljunk arra, hogy nem az ő személyiségével vagy a mi nevelési stílusunkkal van a baj, csupán arról van szó, hogy még nem fejlődött ki teljesen az agya.
A kamasz agyban természetesen már megvan az összes, felnőttkorban használt agyterület, csakhogy ezek még nem mind rendelkeznek a megfelelő összeköttetésekkel. Az egyes agyterületeink között kapcsolatok fokozatosan fejlődnek ki: fejlődésük először a hátsó agyi területeken indul el, az elülsőbb agyterületek közötti kapcsolatok fejlődnek ki utoljára. Kamaszkorban ez a fejlődés nagyjából 80 százaléknál tart, vagyis az agyi kapcsolatok 20 százaléka még nem létezik vagy fejletlen.”
Tovább a teljes cikkre: http://divany.hu/kolyok/2015/02/18/a_kamaszok_agya_meg_mashogy_vezetekezett/
“Szerdai rendőrségi kishír: heteken keresztül zsarolta a volt iskolatársát egy 17 éves fiú Mórahalmon, telefonon és személyesen fenyegette, rendszeresen pénzt követelt tőle, mígnem az áldozat apja a rendőrségen bejelentette az esetet.
Barátok voltak a sértettel, ,,de nem annyira”, ezért zsarolt – vallotta a rendőrségen.
A zaklatás, a megfélemlítés valamilyen szinten minden iskolában jelen van, akár bevallják, akár tagadják. A problémát lehet a szőnyeg alá söpörni, de ha a gyerekek azt látják, hogy nincsenek következmények, a „bullying” csak elfogadottabbá válik. A zaklatást tudatosan, profi eszközökkel kell megtörni, mert az iskolai agresszió az egyik legsúlyosabb problémája az oktatásnak.”
http://index.hu/belfold/2015/01/22/a_politika_csak_almegoldasokat_hoz_az_iskolai_eroszak_ellen/
A „fehérnemű szabály”- tanítsuk meg a gyerekeknek, hogyan védhetik meg magukat a szexuális visszaélésektől
Ötből egy gyerek válik szexuális abúzus vagy erőszak valamilyen formájának áldozatává. Bármelyik gyerekkel megtörténhet, függetlenül nemétől, korától, bőrszínétől, családi hátterétől, vallásától. Az elkövető sokszor a gyerek által is ismert, szeretett személy, és nem feltétlenül felnőtt. Az Európai Tanács azért dolgozta ki a szülők és gondviselők számára a „fehérnemű szabály” egyszerű módszerét, hogy elősegítse a beszélgetést a kisgyerekkel, és ezzel megelőzhető legyen a szexuális abúzus.
Minden, amit valaha tudni akart a pszichoterápiáról
Október végén indul a HBO-n a Terápia második évada. Az izraeli licenc alapján készült első évad után az elmúlt évek egyik legjobb magyar sorozatáról beszélhettünk, és a feszült kamaradrámák általában is felkeltették a közönség érdeklődését a pszichoterápia iránt. De mi is az a terápia? Milyen típusai vannak? Mennyire használ? Pszichológus vagy pszichiáter vezetheti? Csak beteg emberek járnak terápiába? Utánajártunk.
A szülők nem tehetik le a fegyvert
Vekerdy Tamás gyermekpszichológus jó tanácsai az új tanévre.
Hogyan neveljünk boldog gyermeket? – Vekerdy Tamás interjú
A gyerekekkel való jó időtöltést nem kell napokhoz kötni – fejti ki véleményét Vekerdy Tamás pszichológus, akit a gyermek–szülő kapcsolat különféle stratégiáiról kérdeztünk.
Szabadságot nekik!
A gyerekekkel való jó időtöltést nem kell napokhoz kötni – fejti ki véleményét Vekerdy Tamás pszichológus, akit a gyermek–szülő kapcsolat különféle stratégiáiról kérdeztünk.
Bagdy Emőke: Miért veszélyes, ha a gyerek mer nemet mondani?
“Már hatévesen elkezdhetnénk megtanulni kezelni a stresszhelyzeteket, de az iskolai relaxációs program félreértelmezése és egyházi körök riogatása miatt a heti 30 perces lazítás mégsem került be a Nemzeti alaptantervbe. Bagdy Emőke szerint informálni kell a közvéleményt, és eloszlatni a félelmeket: a relaxáció nem valami spirituális humbug, hanem tudományosan megalapozott önfejlesztő módszer, amivel mindenki csak jól járhat. De miért nem akarják ezt a felsőbb, döntéshozó körökben? Interjú. ”
Keveset bukfenceznek, agyilag túlpörögnek a mai gyerekek
A szakemberek szerint a mai gyerekek idegrendszerének sokkal több ingert kell feldolgoznia, és ehhez minél több mozgásra lenne szükség. Ehhez képest általában egy tanterembe zsúfolva, a szabad levegőn csak keveset tartózkodva töltik napjaikat az iskolában, ahol a 45 perces tanórák általában már ingerszegények számukra.
A mostani gyerekek mások, mint a régiek.
A teljesítménykényszer megöli a kreativitást
Interjú Gyarmathy Éva pszichológussal – 1. rész
Sokan a mai napig úgy vélik, hogy a tehetséget korán ki kell válogatni és utána gondozni, csak így válik a kiemelkedő képességű gyerekből nagyon okos felnőtt. Ezt a nézetet viszont érdemes újragondolni, korszerűsíteni. A téma szakértője – Gyarmathy Éva pszichológus – szerint a tehetséggondozásnak ugyanis mindenkire ki kellene terjednie.
Mi zajlik a gyerekek agyában, ha tévéznek?
“A többség határeset” – Dr. Donauer Nándor klinikai szakpszichológus, neuropszichológus
A tesztelés a tudás anyja, nem az ismétlés
“Ismétlés a tudás anyja – mindenki ismeri a mondást, és jó hírünk van azoknak, akik mindig is utálták ezt hallani: a kísérleti memóriakutatás friss eredményei szerint ugyanis az évezredes intelem hamis. Sajnos azt sem szeretjük, ami viszont tényleg segít megjegyezni, hogy mikor született Mátyás király.”